11. fejezet   /   Randi   /

Nem hittem a fülemnek. Zayn még mindig előttem állt, a válaszomra várva, de valahogy nem jött ki semmi a számon. Még egy fránya hang, egy apró rezzenés sem. Úgy álltam ott, mintha karót nyeltem volna.
Kis idő elteltével Zayn húzott vissza a földre.
- Na? - kérdezte kissé feszengve. Az arca elpirult, tekintetét a cipőjére szegezte.
- Egy feltétellel. - válaszoltam, mire felkapta a fejét és ijedten kezdett el méregetni. - Ha elmegyünk most vacsorázni. - nevettem el magam. - Éhen halok.
Zayn arcára a megkönnyebbülés kezdett kiülni. Csak mosolygott, a megszokott rossz fiús stílusában. Leültettem a kanapéra, mondván, hogy várja meg, amíg átvedlek egy másik ruhába. Nem mintha bajom lenne a rajtam lévő csíkos felsővel, de talán jobb, ha az ember nem egy használt ruhában megy el randira. Szerencsére Zayn megértette, amit kértem, s boldogan vár rám a TV előtt.
A szobámba érve gondolkozásba estem az öltözékemmel kapcsolatban. Már húsz perce állok itt és méregetem a cuccaimat. Zayn azt kérte, vegyem fel azt, amihez kedvem szottyan, mert a kedvenc éttermembe akar elvinni. Tudni kell, amit én a favoritomnak választottam, nem a legolcsóbb és nem a hétköznapi emberek szintjéhez mérhető. Egyszer vacsoráztam eddig ott, de az étel, amit akkor kaptam, felülmúlhatatlan volt. Kértem is, hogy inkább menjünk valami átlagos, gyorsbüfébe, de Zayn ragaszkodott hozzá.
 A hosszas guberálás azonban eredményt hozott. Megtaláltam azt a ruhát, amit még a keresztanyámtól kaptam a sikeres érettségim miatt. Szerintem erre az alkalomra megfelelő lesz.
Felvettem a ruhát, ami tökéletesen illet rám, legalábbis mások szerint. A hajamat kivasaltam, és egy alig látható sminket is feltettem, csak azért, hogy az emberek nehogy megriadjanak a látványomtól.
- Eszméletlenül szép vagy. - köszöntött Zayn, mikor végre kidugtam az orrom a szobámból.
- Köszönöm. - mondtam, majd egy puszit nyomtam az arcára. - Indulhatunk?
- Természetesen.- helyeselte, kinyitva nekem az ajtót.
Az út nem tartott sokáig, hamar odaértünk az étteremhez. Miután bementünk, kértünk egy asztalt. Mázlik volt, mert már csak pont egy ülőhely volt fent tartva. Az étlap tele volt finomabbnál- finomabb ételekkel, alig tudtunk választani. Mivel Zayn annyira nem volt éhes, ő csak olasz tésztát választott, míg én a csirkénél maradtam. 

Mondanom sem kell, a vacsora isteni finom volt. Közben sokat beszélgettünk, jobban megismertük egymást, nevetgéltünk és még egy- két puszi is napvilágot látott.
- Nagyon szépen köszönöm. Ha te nem vagy, éhen halok, s persze a randinkat is nagyon élveztem. - fogtam meg a kezét, miután kijöttünk az étteremből.
- Mit szólnál, ha mutatnék neked valamit? - fordult felém.
- Alig várom. - lelkendeztem.
Beugrottunk a kocsiba és meg sem álltunk a fiúk házáig. Bent Zayn mindent megmutatott, a nappalit, ami megjegyzem óriási volt. A konyhát, amit nem hinném, hogy sokszor használtak, mert kitűnő állapotban pompázott. A fiúk szobáit egytől- egyik. Hát igen... A rendrakás az hiányzik.
- És most megmutatom, mi a titkos hobbim. - ragadta meg a derekam, és a folyosó végén lévő ajtó felé irányított. Belépve egy fotó stúdió tárult a szemem elé. Minden, amire egy profi fotográfusnak szüksége lehet, itt volt bent.
- Ez lenyűgöző. - mondtam tátott szájjal, miközben a szoba közepén forogva szemügyre vettem mindent.
- Állnál nekem modellt? - kérdezte, majd a kamera mögé futott és bohóckodni kezdett.
- Hogy mit? - néztem rá nagy szemekkel. Én sosem voltam ez a szépségkirálynő alkat, még csak szépnek sem mondtam magam.
- Kérlek. Csak egy pár képet. Ha nem lesznek jók, kitörlöm őket.
- De ha rondák, azonnal semmisítsd meg. - nevettem, majd leültem a földre. - Így jó?
- Tökéletes. Kész is az első. Meg akarod nézni most, vagy majd a végén? - mosolygott.
- Inkább a végén. Most jó a hangulatom.
Nagyon sokáig elvoltunk, hülyéskedtünk, és egyszerűen csak élveztük egymás társaságát. Zayn hazahozott, de ragaszkodott hozzá, hogy a képeket csak az után nézzem meg, mikor ő már nincs ott, hogy ne hibáztassam a bénasága miatt.
Zuhanyzás után a kezembe vettem a borítékot és az ágyamra huppantam. Mellettem a twitter ontotta magából az általam követett emberek gondolatait.
- Lássuk. - sóhajtottam fel.
Féltem. Mi lesz, ha meglátom magam a képeken, és rosszul leszek. Kiskoromban mindig csúfoltak, amiért én nem azt csináltam, amit akkoriban menő volt. Nagy levegőt vettem, kinyitottam a borítékot és lapozni kezdtem a képeket.

Igen. Születtek már rosszabb képek is rólam. Be kell látnom, Zayn nagyon ügyes, még sokra viheti ebben a szakmában is. A twitteremre pillantottam, ahol megláttam, hogy Zayn egy új képet posztolt ki, ezen a címen: Kapcsolatban a világ legszebb teremtésével, Elena Lloyddal :) Xx

[ Véleményetek kifejtését várom :) 5 komi és kövi ~R. ]